Szeretettel köszöntünk!

Gyerekkorban a mozgás nem csupán a testi, hanem a szellemi, érzelmi és társas fejlődést is elősegíti. A mozgás a gyerek első kifejezési formáinak egyike. Még mielőtt a nyelv eszközeivel meg tudna nyilatkozni, testi mozgásával kifejezi érzelmi állapotát. Ilyen értelemben a mozgás fontos szelep az érzelmek kifejezésére. Az olyan mozgásösztönző tárgyak, mint amilyenek a lejtő/emelkedő, a változatos anyagokból a gyerek által összeállított mászó- és egyensúlyozó eszközök, a kertben, az erdőben és az óvoda mozgászónájában állnak rendelkezésre. A kalandos jelleggel kialakított kert és a természetben tett kirándulások természetes elemeket, például fákat magában foglaló mozgásvilágot nyújtanak a gyerekek számára, melyben mászni és bujkálni tudnak, továbbá járdaszegélyeket ellensúlyozáshoz.

• Mozgászóna
• Kert
• Kirándulás

• 
• 
• 

A gyerekek a legkülönbözőbb mindennapos helyzetekben már óvodás korukban számos tapasztalatot szereznek a forma, méret, súly, mennyiségek, viszonyok, idő, sorrend, hozzárendelés, számolás, számnevek és számjegek területén, melyekhez meghatározott matematikai struktúrák rendelhetők. A logikai-matematikai terület ezeket és további olyan matematikai tevékenységeket foglal magában, mint amilyen a rendezés, a megértés, a csoportosítás és az osztályozás.

• Logikai-matematikai terület a kutatószobában

• 
• 
• 

A gyerekek azon igénye, hogy átalakuljanak, különböző szerepekbe bújjanak, az énfejlődés kifejeződése. A színlelés, a kifestés, az álruhába öltözés és mindennek tükörben való megfigyelése az énképpel való szembesülés különböző szintjeit teszi lehetővé. Ezeknek a tevékenységeknek különböző társas viszonylatokban történő megismétlése támogatja a gyerekek együttműködési és kommunikációs készségét. A különböző szerepek érzelmi világának megélése a hétköznapi helyzetek eljátszása során szilárd alapot teremt az érzelmi fejlődéshez.

• Szerepjátékszoba
• Olvasósarok

• 
• 
• 

Ritmus, hangok, hallásképzés… minden érzékkel megélni a zenét. A hangzások és hangok fontosságát a gyerekek minden olyan helyzetben kifejezik, melyekben lehetőségük van énekelni, zenélni vagy mindezek alkalmazásával kísérletezni a zenei élménnyel. A zene és a nyelv közötti kapcsolat akkor is nyilvánvalóvá válik, amikor az éneklés során más nyelveket is bevonunk. Ugyanígy a mozgás egységet alkot a zenei elemekkel, amikor a tánc áll a középpontban: a kísérleti tánc, a világ népi táncainak és kortárs táncok formájában egyaránt.

• Zenegép
• Éneklépcső
• Szerepjátékszoba

• 
• 
• 

Minden gyerek alapvető szükséglete, hogy a világot részeire szedje, majd ismét összerakja. Ahhoz, hogy képes legyen folyamatokat megérteni, olyan helyzetekre és tevékenységekre van szüksége, melyekben megélhetőkké válnak a fizika világának törvényszerűségei. Ezzel kapcsolatban különösen fontos, hogy teret engedjünk a gyerekek kísérletező kedvének, és „valós” tényállásokat bocsássunk rendelkezésükre, hogy azokat kutassák és ebből levonják következtetéseiket.

• Kutatószoba

• 
• 
• 

Minden gyerek alapvető szükséglete a belső világok különböző technikákkal való ábrázolása. Saját elképzeléseinek kreatív ábrázolása, érzelmeinek színekben való kifejezése és saját élményei szerinti képek megalkotása azok az alapformák, melyekben a gyerek szabadjára engedheti a képzeletét. A különleges művészeti alapanyagok és technikák kipróbálása, valamint nagy művészek megismerése fontos elemei ennek a területnek.

• Műterem
• Kutatószoba
• Zenegép
• Zenelépcső
• Szerepjáték tér

• 
• 
• 

Az anyag milyensége és a környezet változásai a gyermeki észlelés középpontjában állnak. Minden korosztály a saját szintjén kíváncsian kutatja a dolgok színének, ízének, kinézetének, szagának és állagának kérdéseit. Az elemeket és az élőlényeket magában foglaló élő és élettelen természet megfigyelése egyre inkább megválaszolja ezeket a kérdéseket, és segíti a gyerekeket saját világképük megalkotásában.

• Kutatószoba
• Kert

• 
• 
•